A Feszty-körkép titkársága az irodalom vezérének, Jókai Mórnak szalonjába vezette be Gárdonyit. Feszty Árpád, A magyarok bejövetele körkép megteremtője Jókai veje lévén hetenkint megfordult Gárdonyi, a nagy író otthonában. Gárdonyit először Bródy Sándor mutatta be a Jókai családnak. Bródy Sándor volt az, aki Gárdonyit Fesztynek a körképtitkárságra ajánlotta. Gárdonyi egyszerű falusi életével úgy nyitott be Jókai írói hajlékába, mint a mesebeli hetedik kisfiú a tizenharmadik szobába. Félénken lépte át a küszöböt, s ha rápillantott a nemzet csodálatos földi kincsére, az irodalom aranytollal, aranylélekkel, mesemondó nyelvvel megáldott alakjára, mintha ránehezült volna lelkére a boszorkányos félelem s megremegett volna, hogy az őt innen ki fogja kergetni.
Pedig hát mit láthatott Jókaiéknál?
Egyszerűséget. Barátságot. Szeretetet.
Igaz, hogy akkor Gárdonyi még nem volt csodálni való. A kopott újságírócska füle mellett akkor még csak ceruza volt, vagy toll, és nem babérlevél.
A felejthetetlennek rajzolt első belépő is olyan kispolgárias jelenetben történt, hogy még Gárdonyi naplója sem keres hozzá cicomás szavakat.
„(1894.) jún. 23. Este az öreg Jókait, Fesztyéket Tubával (komáromi képviselő) vacsoránál találtuk. A pirítósban én is részt vettem. Mert a földi istenek pirítóst esznek.”
(Részlet Az élő Gárdonyi-ból)