Álmodozó szerelem

Gárdonyi első regénye és utolsó könyve: Álmodozó szerelem

 

Az író dédunokája és szellemi hagyatékának gondozója, Keller Péter felkutatta és kiadta Gárdonyi Géza első, 1886-ban a Győri Közlönyben folytatásokban megjelent regényét, az Álmodozó szerelmet. Munkáját a szöveggondozó, Balázs Géza, a nyomdai előkészítő, Tömösközi Péter és az irodalomtörténész Cs. Varga István segítette. Az első, de most mégis új regényt először keletkezési helyén, Devecserben mutatták be 2023. szeptember 18-án, majd Győrben a győri könyvnapokon, és legutóbb Egerben, a Bródy Sándor Könyvtárban, 2023. november 28-án.

Balázs Géza ismertetője után Keller Péter személyes szavakkal szólt a 20 éves Gárdonyi világáról, a későbbi nagy író gondolatainak formálódásáról. Tömösközi Péter pedig feltárta a regény valóságelemeit, és felhívta a figyelmet arra, hogy a regény számos motívuma visszatér – a Gárdonyit egyébként nagyon kedvelő – Fekete István Tüskevár című regényében. A Gárdonyi-kötet bemutatóútja folytatódik.

forrás: https://mnyknt.hu/gardonyi-elso-regenye-es-utolso-konyve-almodozo-szerelem/

„Álmodozó szerelem”

„Tudjátok-e, mi a lélek szárnya? A Miatyánk… Háromszázmillió ember rebegi el mindennap e gyönyörű költeményt, melyet tizenkilenc századdal ezelőtt alkotott az istenlelkű szerző. Ezt dadogja mindennap az ártatlan kisded;    ezt sírja a bűnbánó; ebben talál vigaszt a sorsüldözött; ezzel ad hálát a boldog; ennek szavaival eszi kenyerét a koldus; ezt reszketi el a fonnyadt ajkú agg; ez a születés örömdala; a halál búcsúszava…” – idéződtek fel Devecserben nemrég Gárdonyi Géza vallomásos sorai most napvilágot látott, Álmodozó szerelem című, eddig kiadatlan első regényéből, melyet helybéli kántortanítói szolgálata idején írt, s mely a Győri Közlönyben jelent meg folytatásokban 1886 januárja és júliusa között.

A kötet tisztelgés az író születésének 160. évfordulója előtt. A Devecseri Gárdonyi Géza Emléktársaság szervezésében a Kastélykönyvtárban ünnepélyes könyvbemutatót tartottak Gárdonyi dédunokája, Keller Péter (az író alkotói örökségének hűséges gondozója), valamint Balázs Géza nyelvészprofesszor (a kézirat gondozója, előszavának írója) és Cs. Varga István irodalomtörténész (az ars sacra kutatója, aki a kötet utószavát írta) részvételével. Az ünnepség a Devecseri Gárdonyi Kórus énekes szolgálatával kezdődött, a regény helyszíneihez kapcsolódva balatoni népdalfeldolgozásokkal, valamint a mű egyik szakrális eseményéhez és Gárdonyi Mária-tiszteletéhez kötődve a Boldogasszony, anyánk himnikus énekével, melyet a kórussal együtt énekelt az egybegyűlt hallgatóság is.

Mivel a regény egy régen megszűnt vidéki lapban jelent meg részletekben, csak kevesen ismerték, s az irodalomtörténet szinte nem vett tudomást róla sokáig, hangzott el bevezetőben. Bár Gárdonyit minden magyar ismeri, az Egri csillagok kezdetektől kötelező olvasmány s az író neve központi helyen szerepel a magyar kultúrában, de tudományos megközelítése bizonyos értelemben kicsit méltatlan volt, sőt nemrég olyan vélekedés is elhangzott egy médiakutató részéről, hogy „Gárdonyi első regénye felejthető”. Ki merészeli kimondani ezt egy könyvre? – vetette fel Balázs Géza, aki a beszélgetést vezette.

Az Álmodozó szerelem fordulatokban bővelkedő, kalandos, meseszerű, több szálon futó romantikus regény. A főszereplő két szerelmes, az ifjú Pajándi Sándor és kedvese, Ilonatörténetét a pályakezdő író még devecseri tanítóskodásának idején írta egy szerelmi csalódása után. Benne szembesülünk a mindenkori fiatalság életkezdő, önállóságát kibontakoztató, örömteli és fájdalmas tapasztalatokkal találkozó, küzdelmes, olykor szenvedésekkel teli és az újrakezdés bizalmával éledő útjával, fogalmazódott meg a párbeszéd során.

Az olvasók valószínűleg fokozott érdeklődéssel várták a lapban megjelenő részleteket, mutatott rá a szerkesztő. Ha mai szóval jellemeznénk, azt mondhatnánk, ez a folytatásos regény a felfutó hírlapirodalom szappanoperája. E műfaj első képviselője a magyar irodalomban a Gárdonyi példaképének számító Jókai Mórvolt. A mű 46 címmel jelzett fejezet, melyeket filmszerű leleményességgel, rövid mondatokkal, pergő párbeszédekkel, alkalmanként a fantasztikumba átcsúszó fordulatokkal, lírai jellemzésekkel, szürrealista, romantikus jelenetekkel komponált meg. A Győri Közlönyből kimásolt regényrészletek Tömösközi Péterszerkesztői munkája révén épültek könyvvé.

Az író e regényében már benne van mindaz, ami későbbi műveiben is megfogalmazódik magasabb szinten, kibontva, a teljesség igényével, emelte ki Keller Péter. A regényes élettörténet rámutat többek között, hogy – bárha küzdelmes, akadályokkal teli is az emberélet – nem lehet kivonulni a problémák, akadályok, támadások elől a társadalomból, nem lehet remeteként élni egy erdőben, egy barlangban, hanem vissza kell menni a közösségbe, családban kell élni.

Cs. Varga István kiemelte: Már ebben az első regényében Gárdonyinak jelen van a későbbi műveiben is meghatározó, felemelő Jézus-eszmény, a Mária-tisztelet, vagyis a magyarság megtartó erői, szellemi, lelki gazdagítói, a szakrális dimenzió. Kiemelkedik a regényből az andocsi kegyhelyen lélekmélyről felfakadó Miatyánkról szóló vallomás a főhős bizonyságtevő értelmezésében. Rádöbbent e szakrális beágyazottság – amit letagadtak korábban az egész magyar irodalomban, Gárdonyinál különösen –, hogy mire képes a kegyelem, az irgalom, hogy miért fontos a Miatyánk, hogy benne van a megbocsátás, az a tisztító erő, amely lélekben szabaddá tesz, és felemeli az embert.

A könyvbemutató végén Keller Péter köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a könyv megjelenését elősegítették.

forrás: https://www.keresztenyelet.hu/almodozo-szerelem/

Bemutatták Gárdonyi Géza regényét

Gárdonyi Géza első, könyv alakban ki nem adott regényének, az Álmodozó szerelemnek bemutatója volt Egerben, a Bródy Sándor könyvtárban.

A kötet megjelenése Gárdonyi Géza dédunokájának, Keller Péternek köszönhető. A művet az egykor Győrben megjelenő Győri Közlönyben közölték folytatásokban 1886 januárja és júniusa között.

Az Egri csillagok legendás írója Devecserben, kántortanítói szolgálata idején mindössze 20 évesen vetette papírra ezt a művét.

Korábban már tartottak ebből könyvbemutatót a Devecseri Gárdonyi Géza Emléktársaság szervezésében a Kastélykönyvtárban, valamint más helyeken is.

Keller Péter mellett ott ült a nézők előtt a kötet gondozója Balázs Géza nyelvész és Tömösközi Péter, a könyv tipográfiai szerkesztője.

Keller Péter így vallott az indíttatásáról, melynek eredményeként napvilágot látott ez a mű: „Az Álmodozó szerelem Dédapám életében könyv alakban nem jelent meg, nem szerkesztette kötetbe. Ezt köszönöm is Neki, hiszen így magam is megélhettem, micsoda öröm és egyben micsoda felelősség örökséggé formálni egy, a nemzet által szeretett és tisztelt, Felmenő hagyatékát. Olyan első kiadás kerül az olvasók kezébe, melyről már Dédapám életében és halála után is jelentek meg kritikák. A húszéves tanító már ebben az első regényében is tanúságot tesz a két évvel korábban Szőlősgyörökön megfogalmazott életelve, a Jézus-követés mellett. Az átélt kudarcok és emberi csalódások lelkét nem haraggal és bosszúvággyal töltik el. Arra gondol és arra figyelmezteti olvasóit is, hogy a „Bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek” kérés „Rettenetes ítélet a haragvóknak, átok azokra, akiknek bosszú forr szívükben, mert ezzel önmagát ítéli el az imádkozó…”
Számomra Pajándi Sándor története Gárdonyi tanítósága kezdetén átélt személyes élményeire épülő példabeszéd a lelki tökéletesedésről.”

Balázs Géza nyelvész vezette a beszélgetést, melybe beleszőtt néhány tisztázatlan kérdést is: „Gárdonyit minden magyar ismeri, az Egri csillagok kezdetektől kötelező olvasmány s az író neve központi helyen szerepel a magyar kultúrában, de tudományos megközelítése bizonyos értelemben kicsit méltatlan volt, sőt nemrég olyan vélekedés is elhangzott egy médiakutató részéről, hogy „Gárdonyi első regénye felejthető”. Ezzel szemben áll az én véleményem! Az Álmodozó szerelem fordulatokban bővelkedő, kalandos, meseszerű, több szálon futó romantikus regény. Főszereplője két szerelmes, az ifjú Pajándi Sándor és kedvese, Ilona. Az ő történetüket foglalja remekbe a pályakezdő író még devecseri tanítóskodásának idején, egy szerelmi csalódása után.

A Közlönyben a történet szálát mindenkor a legizgalmasabb résznél törték el, hogy az olvasók fokozott érdeklődését felkeltsék, amit, ha mai szóval jellemeznénk, így mondanánk: egy szappanopera a hírlap oldalán, ami szinte horrorisztikus befejezést nyer. Úgy jellemezném továbbá, hogy kicsit Jókais.”

Minderre Tömösközi Péter, a könyv tipográfiai szerkesztője így reagált: „hogy Gárdonyinak példaképe Jókai Mór, az igaz, de inkább Fekete István: Tüskevár című regényével rokonítható. ( Ennek alátámasztására számos helyszín- és gondolategyezőséget mutatott be. ) A mű 46 fejezetből áll, sokat nem kellett igazítanom rajta, mert rövid mondatokkal, pergő párbeszédekkel írta meg a jeleneteket, melyeket romantikus színekbe öltöztetett.

Ebben a regényében már ott van mindannak a látásmódnak, írói szemléletnek, a szakralitásnak, magyarság megtartó erőnek, szellemi, lelki gazdagító részlete, ami későbbi műveiben felgazdagodva, már magasabb szinten, a teljesség igényével fogalmazódik meg.

A könyvbemutató végén Keller Péter köszönetét fejezte ki Balázs Gézának, Tömösközi Péternek, Cs.Varga Istvánnak, akik a könyv megjelenését elősegítették és dedikálta a kötetet.

A kötet az író születésének 160. évfordulója alkalmával jelentette meg Keller Péter, mellyel szép és meghitt estét adott az egri érdeklődőknek is.

forrás: https://www.preshaz.eu/2023/10/31/420/

 

Comments are closed.